Az év egészét meghatározta, a szervezet tevékenységét jelentősen korlátozta, ugyanakkor új kezdeményezésekhez adott ösztönzést a koronavírus-járvány. Az éves közgyűlést a tervezett áprilisi időpont helyett szeptember elejére kellett halasztani, amire a vonatkozó jogszabályok is lehetőséget adtak, így azt személyes jelenléttel sikerült megtartani. A Petőfi Irodalmi Múzeumban a kötelező napirendek mellett átadták a szakmai díjakat és meghallgatták az előző évi díjazottak előadását. A Pulszky Ferenc-díjat ebben az esztendőben Szakáll Sándor, a Pulszky Károly-díjat Mlakár Zsófia és Polgár Balázs, az Éri István-díjat Káldy Mária vehette át. Az év meghatározó tevékenységét jelentette a Társaság alapításának 30. évfordulójához kapcsolódó komplex program véglegesítése, majd a járványhelyzethez történő igazítása.
A választmány négy alkalommal ülésezett ebben az évben, ebből kétszer online formában. Februárban a január elején lemondott Mészáros Balázs helyére Tóth Arnoldot választották meg ügyvezető elnöknek, az ő helyén pedig Pató Mária lett alelnök. Emellett megvitatták és elfogadták a Társaság 30. évfordulójához kapcsolódó programcsomagot. A május közepi online ülésen egyebek mellett a járvány miatt indokolt döntéseket hoztak, illetve a kulturális intézményekben dolgozók jogállásával kapcsolatos törvénytervezettel foglalkoztak. Július végén a személyes jelenléttel megtartott ülésen a közgyűlés elé kerülő dokumentumokat vitatták meg és hagyták jóvá, valamint döntöttek a Társaság szakmai díjairól. Novemberben aktuális kérdések szerepeltek napirenden, köztük a 30. évfordulóhoz kapcsolódó programok.
Márciusban megtartotta első ülését a Magyar Múzeumi Arcképcsarnok második kötetének szerkesztő bizottsága (Tóth Arnold elnöklete mellett Berényi Marianna, Bodó Sándor, Debreczeni-Droppán Béla, Viga Gyula, valamint Élesztős László). Az év szeptemberétől elindult a jubileumi évre tervezett interjúk sorozata. Ennek keretében hangfelvételek készültek – főként a Pulszky FIAT tagjainak közreműködésével – a szervezet történetének meghatározó személyiségeivel.
Az év elejétől újra alakult szerkesztő bizottság végezte Berényi Marianna főszerkesztő irányításával a Magyar Múzeumok Online (www.magyarmuzeumok.hu) tartalomfejlesztését. Új rovatok indultak (MúzeumTrip, Múzeumozz a szobádból), az év utolsó hónapjától megkezdődött ezen a felületen is a MagyarMúzeumok2020 kutatás eredményeinek heti publikációkban történő közlése, és bővült az angol nyelvű tartalmak köre itt, és a www.pulszky.hu oldalon is. Március közepén a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedésekre reagálva a Társaság elindította Instagram oldalát és honlapján új rovatot nyitott „Múzeum Másként” címmel. Rendszeres és növekvő arányú volt a jelenlét a társaság Facebook profilján is. A pandémiás helyzet és a változások nyomán kiemelkedő mértékben nőtt a honlapok olvasottsága.
Április közepén, a húsvéti ünnepek előtti napon kapta meg elektronikus formában a szervezet elnöke azt a törvénytervezetet, amely a kulturális intézményekben dolgozók jogállásának változásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szólt. A húsvétot követő első munkanapig kapott határidő ellenére a választmány tagjainak bevonásával a Társaság vezetői meg tudták fogalmazni és be tudták küldeni a minisztériumnak az álláspontjukat és észrevételeiket tartalmazó dokumentumot. törvényjavaslatban.. A javaslatok egy kisebb részét a törvényalkotók érvényesítették a végleges javaslatban. Az év további részében a törvény és a végrehajtás előkészítése érdekében több ponton és kérdésben (a muzeális területen foglalkoztatott munkakörök, a teljesítményértékelés szempontjai) mondtak véleményt, nyújtottak segítséget a Pulszky Társaság vezetői az EMMI Múzeumi Főosztályának.
Áprilisban – a járvány miatt megváltozott helyzetben – a korábbi tervektől eltérően – a honlapon elindult a Társaság történetének éveit egyenként röviden bemutató írások sorozata Pulszky 30 címmel.
Decemberben nyilvánosságra hozták a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, a Magyar Régész Szövetség és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége közös állásfoglalását. Ebben megfogalmazták és indokolták egyet nem értésüket a százhalombattai önkormányzat döntésével, amely szerint az 1987 decemberében a város által alapított Matrica Múzeumot 2021. január 1-től közérdekű muzeális kiállítóhelyként működtetik.
Ugyancsak decemberben ismét meghirdette a Társaság vezetése a 2017-ben elindított önkéntes programját. A felhívásra minden eddiginél több, összesen tizenöt önkéntes jelentkezett a 2020-ban már a szervezetben dolgozó hét önkéntes mellé. 2020 folyamán megkezdődött a társaság új arculatának kialakítása, amely Mihalkov György tervei alapján folyamatosan készült el.
A járvány és a korlátozások ellenére „Az év múzeuma 2020” és „Az év kiállítása 2020” pályázatát egyaránt meghirdették. Mindkét kiírás megújult, több kategóriában hirdettek nyerteseket, és az önálló jelentkezés mellett elsősorban az erre felkértek jelölése alapján lehetett részt venni a megmérettetésben. „Az év kiállítása” címre emellett most először a határon túli, magyar vonatkozású gyűjteménnyel rendelkező múzeumok is pályázhattak. Változott a bíráló bizottságok összetétele is. Mindezekről széleskörű véleményezés végén a választmány hozott döntést. A bírálók mindkét pályázat esetében – élve a járvány első szakaszát követő, szabadabb mozgást lehetővé tevő intézkedések adta lehetőséggel – számos intézményt személyesen is felkerestek.
„Az év múzeuma 2020” címet a tizenkét jelölt, illetve jelentkező intézmény közül a nagy múzeumok kategóriájában a budapesti Ludwig Múzeum, a kis múzeumok közül a budaörsi Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény nyerte el. Az Országos Közgyűjtemények Szövetsége különdíját a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége különdíját pedig a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kapta.
„Az év kiállítása 2020” elismerésben részesült a 2 millió forintnál magasabb bekerülési költségű kategóriában az esztergomi Duna Múzeum (Vízeum) új állandó kiállítása, a 2 millió forintnál kevesebb költségű kategóriában pedig a vajdasági Topolya Község Múzeuma „Volt egyszer egy színház…” című időszaki tárlata. Dicsérő oklevelet kapott a Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz tartozó Szennai Skanzen a Mesetér-Látványtár interaktív kiállítási tér kialakításáért és a Magyar Nemzeti Múzeum a „CLARA – Rotschild Klára divatkirálynő a vasfüggöny mögött” című időszaki tárlatáért. Mind a 21 pályázatot külön cikkben mutatta be a magyarmuzeumok.hu.
Miután a pandémia miatt elmaradt a Múzeumok Majálisa, az elismerések átadására az október elején a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett és online is követhető Múzeumi Restart rendezvény keretében került sor.
A Társaság tagozatainak tevékenységét is jelentősen befolyásolta koronavírus-járvány. Az andragógiai tagozat például felismerte a korlátozások következtében előtérbe került online lehetőségeket. Február végén a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban az EPALE – a Felnőttkori Tanulás Elektronikus Európai Platformjával együttműködve rendezett Országos Múzeumandragógiai Műhelynapon közel ötvenen vettek részt. Októberben viszont a az eredetileg Pécsre tervezett II. Múzeumandragógiai Műhelynap helyett a koronavírus-járvány második hulláma miatt Múzeumandragógiai Műhelynapok/Délutánok címmel hat alkalmas online találkozót szerveztek, amelybe összesen közel száz szakember kapcsolódott be. December elején szintén online műhelytalálkozót szerveztek „Intergenerációs ismeretközvetítés a közművelődési intézményekben” címmel, amelyen mintegy ötven érdeklődő hallgatta meg az előadásokat.
A Pulszky FIAT tagozat május közepén egy olyan kérdőívet tett közzé, amely azt vizsgálta, a fiatalok hogyan élik meg a kulturális intézményekben dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezet által előirányzott változtatásokat. A 101 válaszadó által kitöltött dokumentum értékelését július 12-én ismertették a Társaság honlapján.
A kismúzeumi tagozat ebben az évben is tervezte szokásos őszi szakmai találkozóját. Ez azonban végül elmaradt. Először az tette bizonytalanná a helyzetet, hogy az előző évben Poroszlai Ildikó-emlékéremben részesített intézményt, a gyöngyösi Szent Bertalan-templom Kincstárát a fenntartó bezárta. Az új helyszín a Matrica Múzeum lett volna Százhalombattán, de a város önkormányzatának tervezett döntése (a múzeum átminősítése és a létszám leépítése) ezt is megakadályozta. Végül a járvány második hulláma és a korlátozó intézkedések meghiúsították a rendezvényt.
A NEMO közgyűlését és konferenciáját, amelyet Rijekában (Európa egyik kulturális fővárosa
2020-ban) terveztek megrendezni, ugyancsak online tartották meg november közepén. A tanácskozásra, amelynek címe „Museums making sense (A múzeumoknak van értelme)” volt, nyolcvannál több országból mintegy 1500 résztvevő regisztrált. A közgyűlésen a Pulszky Társaságot Tóth Arnold ügyvezető elnök képviselte.
A harmincadik év végre értünk. Sorozatunk ezzel befejeződött. Az évfordulóhoz kapcsolódva azonban hamarosan elkészül és elektronikusan hozzáférhetővé válik a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület működésének adattára. Ebben a kronológia mellett megtalálható lesz a Társaság elnökségének (változó) összetétele, „Az év múzeuma” és „Az év kiállítása”díjazottjainak, valamint a Pulszky Ferenc-, Pulszky Károly- és Éri István-díjban részesülteknek a listája. Továbbra is várjuk a múzeumügy iránt elkötelezett támogatóink, tagjaink visszaemlékezését, fotóit és dokumentumait a pulszky30@gmail.com címre!
A Társaság 2020-as évének kronológiája itt érthető el.
Deme Péter – Török Róbert – Andor Anna Klára
Források:
https://magyarmuzeumok.hu/cikk/az-ev-kiallitasa-2020-dij-jeloltjei
https://magyarmuzeumok.hu/cikk/atadtak-a-pulszky-tarsasag-elismereseit
https://magyarmuzeumok.hu/cikk/perspektivak-bereczki-ibolya
Magyar Demokrata, 2020. június 17. 62. o. (Barta Boglárka: Márai nyomában).
Magyar Demokrata, 2020. december 2. 60-61. o. (Barta Boglárka: A művészetnek nincs oka meghalni).
Népszava, 2020. október 13. 12. o. (Cs. E.: Kortárs az év múzeuma).
‹‹ 2019 |