A Pulszky Társaság közgyűlésén 2019. április 26-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban adták át a Pulszky Ferenc, a Pulszky Károly és az Éri István-díjakat.
Pulszky Ferenc-díj
A Pulszky Ferenc-díj azon muzeológusnak, restaurátornak vagy közművelődési szakembernek adható, aki kiemelkedő szakmai életútjával jelentős mértékben hozzájárult a magyar múzeumügy fejlődéséhez, a múzeumokban őrzött tudás széles körű társadalmi népszerűsítéséhez. Az idei díjazott dr. Szoleczky Emese, történész muzeológus, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezető-helyettese.
Szoleczky Emese immár 40 esztendeje a Hadtörténeti Múzeum munkatársa. 1978-tól, belépésétől kezdve több mint egy évtizeden át a Hadtörténeti Múzeum akkori Közművelődési Osztályán látott el tárlatvezetői, múzeumpedagógiai, közművelődési, közönségkapcsolati feladatokat. Az 1980-as években iránymutató módon kapcsolódott be a fiatalok múzeumhoz szoktatásához, a tananyagon túli történelmi, hadtörténelmi és hazafias nevelés, ismeretterjesztés gyakorlatának múzeumszintű bevezetéséhez.
Szoleczky Emese később, mint osztályvezető-helyettes és gyűjteményvezető is számos hazai és nemzetközi vándorkiállítás, kiállítás, konferencia, rendezvény keretében járult hozzá intézménye, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közművelő tevékenységéhez. Általa rendezett „Jelszavaink valának: haza és haladás” Magyarország hadtörténete 1815–1866 című, 2013-ban megnyílt állandó kiállítást, az első világháború 100. évfordulójára, 2014-ben készített vándorkiállítást, a 2016-ban Magyarországot és az erdélyi magyarlakta területeket bejárt, Kratochvil Károly életéről szóló vándorkiállítást, vagy a Huszton 2018 végén bemutatott vártörténeti tablókiállítást kell megemlíteni. Gyűjteményvezető muzeológusként a Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény feldolgozásában, digitalizálásában és publikálásában ért el eredményeket, neve jól ismert a történész–muzeológus konferenciák előadójaként, múzeumi kiadványokban megjelenő írások szerzőjeként. Szerkesztője a „Tarsoly” című ismeretterjesztő kiadványnak mindvégig szerkesztője, a Hadtörténeti Múzeum Értesítőjének szerkesztőbizottsági tagja. Szintén tagja a Magyar Múzeumi Történész Társulat kiadványa, a Történeti Muzeológiai Szemle szerkesztőbizottságának.
Két cikluson keresztül az ICOM Magyar Nemzeti Bizottság titkára, 2003-2011 között elnökségi tagja volt, részt vett többek között a nagysikerű budapesti német–magyar ICOM konferencia szervezésében és lebonyolításában, valamint társulati kirándulások szervezésében.
Külön ki kell emelni azt a nemzetközileg is elismert tevékenységet, amelyet a látás- és mozgássérültek múzeumi fogadása, kiállítás-látogatása, műtárgyismerete, a testi fogyatékossággal élők számára szükséges múzeumi és könyvtári akadálymentesítés terén folytat.
A fentiek alapján, a kiemelkedő szakmai életútja, mellyel jelentős mértékben hozzájárult a magyar múzeumügy fejlődéséhez, a múzeumokban őrzött tudás széleskörű társadalmi népszerűsítéséhez nyerte el a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület által adományozott Pulszky Ferenc-díjat.
Pulszky Károly-díj
A Pulszky Károly-díj a döntés évében a 40. életévet be nem töltött muzeológusoknak, restaurátoroknak vagy közművelődési szakembereknek adományozható. Az idei kitüntetett dr. Zsigmond Gábor, PhD, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese; történész-közgazdász, a hadtudományok doktora (PhD).
Zsigmond Gábor 2005-ben a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett, mint történelem szakos bölcsész. 2011-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen Summa Cum Laude szerezte meg a Hadtudományok doktora címet. 2018-ban a Kodolányi János Főiskolán kiváló minősítéssel szerezte meg a közgazdász, gazdálkodási és üzletviteli szakirányú diplomát. 2005-ben mint frissen végzett történész a BKV Zrt-nél helyezkedett el. Sajtóreferensként a közlekedés-szakmai sajtómegkeresések kezelése és ezek megválaszolása volt a feladata.
Közel 10 éven keresztül, 2007-től 2016-ig vezette a budapesti közlekedési társaság múzeumait, azaz a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumot és a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumot. A 10 év alatt szoros szakmai kapcsolat jött létre közte és a Közlekedési Múzeum muzeológusai között. 2016-ban került a megújuló Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettesi pozíciójába. Itt a Szakmai és Tudományos Igazgatóság irányítása a feladata, melyhez a muzeológiai feladatokon kívül hozzátartozik a kommunikáció, a kiállítás-szervezés és a múzeumpedagógia is.
Nevéhez kötődik többek között a sikeres, az Iparművészeti Múzeummal közösen rendezett „Bringológia” című kiállítás, ami első sorban a kétkerekű közlekedés társadalmi vonatkozásait tárgyalta. Neki köszönhető a Múzeum új kiadványa, a Közlekedés- és Technikatörténeti Szemle.
Vezetésével jelenleg is folyik a volt Északi Járműjavító területén, a Dízel Csarnokban létrehozandó új Közlekedési Múzeum tartalomfejlesztési munkája. A minden tekintetben a 21. századnak megfelelő Múzeum, mint látogató- és kutatóhely, restaurátorműhely, kompetencia központ, több mint 10 ezer m²-en kiállítások, látogatható raktárak és egyéb kulturális programok lebonyolítására alkalmas intézmény megtervezése, majd megvalósítása a feladat, melyet Zsigmond Gábor magas szintű szakmaisággal és emberséggel irányit. A Múzeum nemzetközi kapcsolatainak ápolása is feladatai közé tartozik.
A fenti nem kevés munkája mellett több egyetemen is – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem – közlekedési és örökségmenedzsment témájú tantárgyakat oktat.
Az utóbbi pár évben megjelent legfontosabb könyvei: Közlekedik a székesfőváros, A fővárosi autóbusz közlekedés 100 éve, A fiumei magyar kereskedelmi tengerészet története (1868-1918).
Éri István-díj
Az Éri István-díj az egyesület azon tagjának adományozható, aki hosszabb távon kiemelkedő és hatásában jelentős tevékenységet folytatott-folytat a társaság szakmai, érdekképviseleti és/vagy szervezési munkája terén, lényegesen hozzájárulva ezzel egyúttal a magyar múzeumügy fejlesztéséhez is. A díjat a Pulszky Társaság egyik kezdeményezőjének, alapítójának és kiemelkedő vezetőjének, Éri Istvánnak az emlékére, születésének 85. évfordulója alkalmából alapította. Az idei kitüntetett dr. Bodó Sándor DSc, a Budapesti Történeti Múzeum tiszteletbeli főigazgatója, a néprajztudomány kutatója, egyetemi oktató, Pulszky Ferenc-díjas.
Bodó Sándor középiskoláit Sárospatakon végezte, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanult történelem-néprajz szakon. A szolnoki Damjanich János Múzeumban eltöltött év után a miskolci Herman Ottó Múzeumba került, ahol muzeológusként, majd 1973-tól megyei múzeumigazgató-helyettesként dolgozott. 1975-ben A bodrogközi pásztorkodás címmel írta meg doktori disszertációját. 1979-től 1989-ig a Heves Megyei Múzeumok igazgatója volt.
1989. április 1-től 1995. december 31-ig dolgozott az ekkor Művelődési és Közoktatási Minisztérium névre hallgató intézményben. 1990 augusztusától a közgyűjteményi főosztály vezetőjének nevezték ki.
1996-ban elnyerte a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója pozícióját. Főigazgatása alatt nyílt meg számos jelentős, meghatározó tárlat, pl. A magyar honfoglalás 1100. évfordulójára készült jelentős tárlat, 2000-ben pedig a budavári királyi palota történetéről szervezett nagy időszaki kiállítás. Kiemelkedő kiállításai között említhetjük még A főváros 1000 éves története címmel létrejött új várostörténeti állandó tárlatot, valamint a Királyi palota újkori történetét bemutató másik állandó kiállítást (2013).
2013-ban ment nyugdíjba. 2018-ban elnyerte az MTA doktora címet.
1998-tól 2003-ig a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület alelnökeként tevékenykedett, ezen időszakban került sor a Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése című nagyszabású kiállításra 2002-ben az Országos Széchényi Könyvtárban, s Bodó Sándor és Viga Gyula főszerkesztésében ugyanebben az évben jelent meg a Magyar múzeumi arcképcsarnok című kötet is. Tevékenységével jelentősen hozzájárult a Társaság szakmai tekintélyének növeléséhez.
Gratulálunk a díjazottaknak.
