Beszámoló a 2018-as Múzeumandragógiai Konferenciáról

Idén tavasszal, a Pulszky Társaság és a Kecskeméti Katona József Múzeum közös szervezésében május 7-én és 8-án került sor a VII. Országos és III. Nemzetközi Múzeumandragógiai Konferencia az NKA Közgyűjteményi Kollégiumának, valamint számos egyéb szakmai szervezet és intézmény támogatásával. Az eszme- és tapasztalatcsere az első napon, hétfőn Kecskeméten zajlott, kedden pedig Kecskeméttől nagyjából 30 kilométerre, Lakitelken teljesen rendhagyó módon egy igazán egyedi helyszínen folytatódott. Az eddig példátlan összefogást jelzi, hogy Kecskeméten hat különböző épületben, múzeumban, muzeális intézményben vagy gyűjteményben kaptak helyet a szekciók rendkívül változatos és aktuális témákkal, mindemellett pedig hétfőn este egy filmvetítés is várta az érdeklődőket a konferenciahotelben. A második napi program már végképp oldott hangulatban, napsütéses környezetben izgalmas szabadtéri programokkal tarkítva telt. A konferenciát kedden egy koradélutáni ebéd zárta Lakitelken.

Május 8-án, hétfőn 10:45-kor startolt a konferencia a Cifrapalotában. 10 körül kezdtek érkezni az emberek, majd regisztrációt, ismerkedést és informálódást követően az első emeleti (ún. pávás) díszteremben vette kezdetét a megnyitó és a plenáris előadások.

Köszöntőt mondott Kriston Vízi József, a konferencia programigazgatója, Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, Deme Péter, a Pulszky Társaság- Magyar Múzeumi Egyesület elnöke, valamint Kecskemét városvezetésének megbízásából Sárközy István, az értékmegőrzési bizottság tagja.

A plenáris előadásokat Németh Balázs, Margherita Sani és Kárpáti Andrea tartották. Mindhárom prezentáció a múzeumandragógia megítélését és aktuális kérdéseit feszegette. Németh Balázs történetileg építette fel az andragógia fejlődését és mutatta be beszivárgását az oktatáspolitikákba. Margherita Sani a tanulási stílusokról szóló elméleti bevezetése után az épített kulturális örökség és a múzeumandragógia kapcsolatát boncolgatta, Kárpáti Andrea azokra technikákra, kommunikációs csatornákra és egyéb lehetőségekre igyekezett rámutatni, amelyekkel becsábíthatjuk a fiatal felnőtteket a múzeumba.

          

Az ebéd előtti közös program egy kerekasztal-beszélgetéssel fejeződött be, mely a múzeumi attrakciók létjogosultságát és szükségességét járta körbe. A beszélgetés résztvevői Berecz Mátyás, ifj. Bozsó János, Kemecsi Lajos és Puczkó László voltak, a moderátor szerepét Németh Ádám látta el.
A megnyitó és plenáris ülés után a Három Gúnár Rendezvényházban ebédeltek a konferenciázók és 15 órától indultak a szekciók.

Az első nap szekciói hat helyszínen zajlottak: a Cifrapalotában, a Leskowsky hangszergyűjteményben, a Tudomány és Művészetek Házában (az egykori zsinagóga épületében), a Ráday Múzeumban, a Katona József Emlékházban és a Bozsó Gyűjteményben. Változatos, szerteágazó témák ütötték fel fejüket mindenhol, legyen szó akár múzeumi gyűjtemények, kiállítások interpretálásáról, kulturális intézmények közötti együttműködésről, felnőtt vagy közösségi tanulásról, múzeumi digitális technikákról, irodalmi örökségről, múzeumok és turizmus kapcsolatáról. Egy-egy helyszínen egy-egy adott tematika jelent meg, így például felnőtt és közösségi tanulásról a Tudomány és Művészetek Házában, múzeumi digitális technikákról és kiállításértékelésről a Ráday Múzeumban, irodalmi örökségről a Katona József Emlékházban volt szó.

A tematikus szekciók terv szerint 18:30-ra, de legfeljebb pár perc késéssel értek véget, a résztvevők pedig 19 órától gyülekeztek a konferenciahotelben, a Hotel Három Gúnárban a közös vacsorára. Az este végén került sor a Bács-Kiskun megyei Bugacon végzett régészeti feltárásról szóló, közel 30 perces film levetítésére és a hozzá kapcsolódó beszélgetésre az alkotókkal. Nagy érdeklődés fogadta ezt a programot is.

Másnap reggel többek között a hoteltől induló konferenciabusszal érkezhettünk ki Lakitelekre, itt nagyjából negyed 10-kor indult a program. Elsőként Rosta Szabolcs vezetésével régészeti sétát tettünk a helyszínen található egykori Árpád-kori templom feltárt romjainál.

A felfedező séta után egy izgalmas élő történelem programmal ismerkedhettünk meg, egy 1607-es egri piaci jelenet részeseivé válhattunk, ezen keresztül figyelhettük meg a régi szokásokat, öltözeteket, a piac hangulatát.

Ezt követően a nagy napsütéstől elpilledve mindenki elfoglalta helyét az Archeológiai és Művészettörténeti Központ (Archeum) hűvös konferenciatermében és ismét prezentációk következtek.

Közösen hallgattunk prezentációt Bács-Kiskun megye értékeiről, végül két szekcióban folytatódtak az előadások. Az előadások a múzeumi kiegészítő tevékenységekről, a múzeumon kívüli szervezett programlehetőségekről szóltak, illetve volt egy történelemmel foglalkozó szekció és egy interpretációs workshop is. Kis csoportokban a szomszédos Harminczházas Pálinkavárosban interaktív, jó hangulatú tárlatvezetésen-vezetett sétán lehetett részt venni.

 

A programok, szekciók és záró beszélgetések végeztével a szintén szomszédos Tőserdei Pálinkaház Étteremben bőséges, ízletes és kiadós ebédben volt részünk. Ebéd után pedig a konferenciabusz visszavitt Kecskemétre.

További képek, információk, hírek: www.facebook.com/ptmandra

Írta: Antal József, Múzeumandragógiai Tagozat

Fotók: Kriston Vízi József, Antal József