Mély megrendüléssel értesültünk róla, hogy Társaságunk tagja, a múzeumi világban közismert, 2013-ban Pulszky Ferenc-díjjal kitüntetett BÁNKUTI ALBIN kiállításrendező iparművész türelemmel viselt hosszú betegség után, 2021. december 11-én, 77 éves korában visszaadta lelkét Teremtőjének.
Bánkuti Albin 1944. augusztus 7-én született Budapesten, hétgyermekes családban. 1958–62 között végezte el a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumot, mint könyv-, bőr-, papír- és okirat restaurátor. 1962-ben a Központi Múzeum Igazgatóság Kiállításrendező osztályán kezdett el dolgozni. Első munkája a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványok és kőzetek világa című állandó kiállítása volt. Ettől kezdve munkahelyének megszűnéséig, 1990-ig különböző beosztásokban végezte kiállításrendezői munkáját. 1991-től vállalkozóként folytatta szakmai tevékenységét, a kétezres évek első évtizedével bezárólag.
Kétszáznál is több múzeumi kiállítás tervezésében rendezésében és kivitelezésében vett részt, történeti, néprajzi, irodalmi, vallástörténeti, közlekedéstörténeti, természettudományi, mezőgazdasági témákban az ország egész területén és külföldön is. Mind az országos, mind a megyei múzeumi szervezetekben dolgozott.
A korszak egyik legjelentősebb magyar kiállításrendezője volt itthon és külföldön egyaránt. Munkásságát számos kiállítás fémjelzi, többek között állandó kiállítások a hetvenes évekből, a sárospataki Rákóczi Múzeum, a balatonszemesi József Attila emlékkiállítás, a kaposvári múzeum állandó kiállítása. A nyolcvanas évekből a ceglédi Kossuth Múzeum, a Rákóczi Múzeum újabb tárlata, a kilencvenes évekből a paksi Atomenergetikai Múzeum állandó kiállítása, a gyöngyösi vadászati kiállítás, a Csornai Múzeum állandó kiállítása, a soproni Fabricius-ház, a kaposvári múzeum állandó kiállításai köthetők a nevéhez, majd a kétezres években a Göcseji Múzeumban, a gyöngyösi Mátra Múzeumban dolgozott, de a Mohácsi Nemzeti Emlékhely és a Nemzeti Múzeum koronázási jelvények kiállításának rendezéséből sem maradt ki.
Külön meghatározó elemei munkásságának a nemzeti parkokhoz kapcsolódó, a természet és az ember kapcsolatát is bemutató tárlatok, mint A denevérek világa, a kölkedi Fehérgólya Múzeum, a gemenci Élet az ártéren, A karszt és élővilága Felsőtárkányban.
Számos hazai kiállítás mellett Bánkuti Albinnak külföldön is volt lehetősége változó tematikájú kiállításokat rendezni, ezzel tapasztalatokat szerezni, Magyarországot és a magyar muzeológiát külföldön népszerűsíteni (Bulgária, Finnország, Németország, Olaszország, Törökország).
Bekapcsolódott az oktatásba is, mint a Nemzeti Múzeum restaurátori alaptanfolyamán a kiállításrendezési alapismeretek előadója, és az ELTE Folklore Tanszékén a kiállításrendezés speciálkollégium gyakorlati előadója.
Bánkuti Albinnak a kiállítások kivitelezése, létrehozása által kulcsszerepe volt a múzeumokban őrzött tudás széleskörű népszerűsítésében. Kivételes térszemlélet, stílus jellemezte munkáit, amelyekben a műtárgy, a fotó és a látvány egységére törekedett.
Több évtizedes magas színvonalú kiállítás-rendezési tevékenysége elismeréseként a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület 2013-ban Bánkuti Albin kiállításrendező-iparművésznek ítélte oda a Pulszky Ferenc-díjat.(Dr. Varga Éva történész-muzeológus a Rippl-Rónai Múzeum honlapján emlékezik Bánkuti Albinra.)
Temetése 2022. január 7-én (pénteken) 14 órakor lesz az Óbudai temetőben katolikus szertartás szerint.
Őszinte részvétünk, emlékét megőrizzük!
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöksége és tagsága
