Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület

30 ÉVES A PULSZKY TÁRSASÁG – MAGYAR MÚZEUMI EGYESÜLET!

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület alakuló közgyűlését 1990. december 5-én tartották a Magyar Természettudományi Múzeum előadótermében, a Fővárosi Bíróság pedig 1991. április 16-i dátummal hozott végzésével vette nyilvántartásba. Ez a rendszerváltást követően rövid idővel létrejött civil szakmai szervezet mára mintegy 900 fős tagságával meghatározó szerepet tölt be hazai múzeumi világunkban.

Kérdéseiket, javaslataikat az évforduló, az ahhoz kapcsolódó programok és projektek kapcsán a pulszky30@gmail.com e-mail címen várjuk.

ADATTÁR ÉS KRONOLÓGIA A PULSZKY TÁRSASÁG – MAGYAR MÚZEUMI EGYESÜLET 30 ÉVÉRŐL

A Pulszky Társaság 2020-as éve

Az év egészét meghatározta, a szervezet tevékenységét jelentősen korlátozta, ugyanakkor új kezdeményezésekhez adott ösztönzést a koronavírus-járvány. Az éves közgyűlést a tervezett áprilisi időpont helyett szeptember elejére kellett halasztani, amire a vonatkozó jogszabályok is lehetőséget adtak, így azt személyes jelenléttel sikerült megtartani. A Petőfi Irodalmi Múzeumban a kötelező napirendek mellett átadták a szakmai díjakat és meghallgatták az előző évi díjazottak előadását. A Pulszky Ferenc-díjat ebben az esztendőben Szakáll Sándor, a Pulszky Károly-díjat Mlakár Zsófia és Polgár Balázs, az Éri István-díjat Káldy Mária vehette át. Az év meghatározó tevékenységét jelentette a Társaság alapításának 30. évfordulójához kapcsolódó komplex program véglegesítése, majd a járványhelyzethez történő igazítása. A 2020-as év eseményeiről híreink között olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 2019-es éve

Ismét elérkezett a tisztújítás a Társaságban. Az előző év őszén megválasztott jelölő bizottság (Matskási István, Deme Péter, Kriston Vízi József /múzeumandragógiai tagozat/, Pusztai Gabriella /kismúzeumok tagozat/, Lukács Fanni /Pulszky Fiat/) a beérkezett javaslatok alapján összeállította listáját, amelyet a márciusi választmányi ülés erősorrendbe állítva terjesztett a közgyűlés elé. Április végén a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor az éves közgyűlésre. Ezen elfogadták a szakmai, pénzügyi és közhasznúsági beszámolót, az éves munkatervet és a költségvetés tervezetét. A választmány döntése alapján átadták a szakmai díjakat. Pulszky Ferenc-díjban részesült Szoleczky Emese, Pulszky Károly-díjat kapott Zsigmond Gábor, az Éri István-díjat pedig Bodó Sándor vehette át. A jelenlévők titkos szavazással megválasztották a választmány, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjait, majd meghallgatták az elő év díjazottjainak előadását. A 2019-es év eseményeiről itt olvashat bővebben.

A Pulszky Társaság 2018-as éve

2018 átlagos, szervezeti és szakmai értelemben is jó eredményeket hozó év volt. A Társaság közgyűlésén, a Deák téri Evangélikus Gimnázium dísztermében a hagyományoknak megfelelően a kötelező napirendeken és az alapszabály módosításán túl átadták a szakmai díjakat. Pulszky Ferenc-díjban részesült Füköh Levente, Pulszky Károly-díjat kapott Szabó Attila és Vas Zoltán, Éri István-díjjal ismerték el Vásárhelyi Tamás tevékenységét. A választmány kétszer tartott ülést. Március végén a közgyűlés elé kerülő dokumentumokat vitatták meg és fogadták el, október elején pedig egyebek mellett állásfoglalást fogalmaztak a múzeumi területen kialakult helyzetről, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy a politikai támadások és az azok által keltett bizonytalanság veszélyezteti az egész szakma eredményeit és az intézmények működését. Ezt megelőzően, júliusban az elnökség levélben kezdeményezte a kultúráért felelős államtitkárnál, hogy a tárca nyilvánosan határolódjon el a szakterület elleni megalapozatlan sajtótámadásoktól. A Társaság 2018-as évének további eseményeiről itt olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 2017-es éve

Az év talán legnagyobb vállalkozása volt, hogy az egyesület vállalta, az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma pénzügyi támogatásával külföldi szakmai tanulmányutakat szervez 40 év alatti vezető beosztásban dolgozó múzeumi szakemberek számára. A meghirdetett pályázatra jelentkezők közül a Társaság, az ICOM MNB, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége és az Országos Közgyűjtemények Szövetsége képviselői választották ki az utazókat. A résztvevők feladata volt, hogy a múzeumoknak a társadalom életében betöltött szerepét vizsgálják, olyan tapasztalatokat gyűjtsenek (állami szerepvállalás, múzeumok társadalmi szerepe, stratégiai tervezés, szakemberképzés stb. témájában), amelyek hazai környezetben is hasznosíthatók. A program keretében egy hetes hollandiai, dániai, valamint németországi (Berlin) szakmai tanulmányúton való részvétel költségeit (utazás, szállás, étkezés) biztosították összesen 6 fő számára. A kollégák szeptemberben a Magyar Természettudományi Múzeumban „Nálatok ez hogy van?” címmel rendezett szakmai találkozón számoltak be tapasztalataikról és a tanulságokról. A 2017-es évről bővebben híreink között olvashatnak.

A Pulszky Társaság 2016-os éve

Ebben az évben emlékezett meg a Társaság megalakításának és bírósági bejegyzésének 25. évfordulójáról. Erre a május elején a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartott éves közgyűlés kínálta a legjobb alkalmat. A kötelező napirendeket megelőzően a Nemzeti Múzeum, az EMMI Közgyűjteményi Főosztálya és a társszervezetek vezetői mondtak köszöntőt, majd Deme Péter elnök ismertette a Pulszky Társaság 25 éves történetének jelentősebb állomásait, kiemelkedő eseményeit, méltatva az ebben aktívan részt vállaló személyeket. A közgyűlés tiszteleti taggá választotta a Társaság megalapítását kezdeményezőket. Ezt követte a Pulszky Ferenc- és Pulszky Károly-díj átadása (Viga Gyula, illetve Bárd Edit és Sári Zsolt vehette át). Első ízben adták át a 2014-ben alapított Éri István-díjat, amely „a Pulszky Társaság azon tagjának adományozható, aki hosszabb távon kiemelkedő és hatásában jelentős tevékenységet folytatott-folytat a társaság szakmai, érdekképviseleti és/vagy szervezési munkája terén”. A 2016-os év eseményeiről bővebben itt.

A Pulszky Társaság 2015-ös éve

2015 szervezeti szempontból legfontosabb eseménye kétségkívül a Petőfi Irodalmi Múzeumban április harmadik dekádjában megtartott közgyűlés volt. Napirendjén a jogszabály által előírtakon (szakmai és közhasznúsági beszámoló, munkaterv, költségvetés) ezúttal is szerepelt a Pulszky Ferenc- és a Pulszky Károly-díj átadása. Előbbit Kecskeméti Tibor, utóbbit Bogdán Melinda és Török Róbert vehette át. Nagy sikert aratott a közel 100 jelenlévő körében az előző évi Pulszky Ferenc-díjas Bodó Sándor előadása. Ezt követte a vezető testületek (választmány, ellenőrző bizottság, etikai bizottság) megválasztása. A találkozó alkalmat adott arra is, hogy az életpálya kérdésköréről folytassanak eszmecserét a megjelent tagok és meghívottak. Egyetértés volt abban, hogy a muzeális intézmények szakmai szempontból és méret szerint is rendkívül szegmentáltak, ami nagyon megnehezíti az egész területre érvényes rendszer kialakítását; hogy a bérrendezés legalább olyan fontos, mint az életpálya-modell kialakítása, hiszen évek óta lényegében mozdulatlan a bértábla éppen úgy, mint a tényleges fizetések; hogy a muzeológiai ismeretek oktatásának csak a szakismeretek megszerzése után van értelme. A Társaság 2015-ös évének további eseményei itt olvashatók.

A Pulszky Társaság 2014-es éve

Az év során két évforduló jegyében zajlott több esemény. Egyrészt Pulszky Ferenc születésének 200. évfordulójára emlékeztünk, másokkal összefogva több rendezvényen. A Budapesti Honismereti Társasággal együtt májusban Budapest Főváros Levéltárában szerveztünk emlékülést. Szeptemberben Mádon került sor emléktábla avatására és fotókiállítás megnyitására, majd a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében Pulszky Ferenc felújított síremlékének koszorúzására. Október elején a Magyar Nemzeti Múzeumban a múzeummal és a szabadkőművesek szervezetével közösen emlékeztünk meg a magyar múzeumügy, kultúra és politika kiemelkedő személyiségéről. Másrészt Éri Istvánra, a Társaság alapításának motorjára is emlékeztünk ebben az évben születésének 85. és halálának 5. évfordulója alkalmából. A 2014-es év eseményeiről erre a linkre kattintva olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 2013-as éve

Ebben az esztendőben az előzőnél aktívabb volt a Társaság. Első megnyilvánulása egy állásfoglalás volt, amelyben az akkor kulturális államtitkárként működő L. Simon László felvetése kapcsán a kulturális intézmények vezetői állásainak pályáztatása ügyében fejtette ki véleményét (különösebb visszhang nélkül). Ennek lényege: a szakmai szempontok a legfontosabbak. 
Az éves közgyűlésre az előző évben „Az év múzeuma” díjat elnyert Magyar Természettudományi Múzeumban került sor április végén. Ezen a szakmai beszámoló, a közhasznúsági jelentés és a 2013-as munkaterv előzetesen kiküldött anyagainak megvitatása, valamint a tagdíj megállapítása mellett ezúttal is sor került a Pulszky Ferenc-díj (Bánkuti Albin kiállításrendező iparművész) és a Pulszky Károly-díj (Havasi Bálint igazgató, Balatoni Múzeum) átadására. Az előző évi díjazottak előadását követően tájékoztató hangzott el egy, az európai nemzeti múzeumok együttműködését szolgáló EU-s programról. A 2013-as év eseményeiről híreink között olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 2012-es éve

Ennek az évnek a legfontosabb kérdése az volt, mi legyen, mi lesz a megyei múzeumi igazgatóságok szervezetében működő intézményekkel, másképpen fogalmazva a vidéki múzeumokkal. E kérdésben a Pulszky Társaság minden korábbinál aktívabb szerepet igyekezett játszani. Képviselői több ízben tárgyaltak a kulturális tárca illetékeseivel és országgyűlési képviselőkkel egyaránt. A választmány március 21-i ülésén, miután áttekintette a helyzetet, állásfoglalást fogadott el. Ebben „megállapította, hogy a 2012. január 1-jével bekövetkezett szervezeti változás, a megyei múzeumi szervezeteknek a Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) alá történő besorolása számos, megyénként különböző súlyú és jellegű problémával járt, elbizonytalanította az intézmények vezetését és munkatársait, gátolja vagy nehezíti a szakmai feladatok színvonalas ellátását.” A testület szerint „a megyei múzeumi szervezeteket – megőrizve azok gyűjteményi anyagait, szakember-gárdáját, épületállományát, az elmúlt évtizedekben, különösen az utóbbi évek fejlesztései során elért eredményeket – minél előbb a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai és fenntartói irányítása alá kell helyezni, az állam által biztosított költségvetéssel.” A helyzet megoldásához felajánlották a Társaság szakmai közreműködését, egyúttal elvárva „az állami irányítás minden szintjétől az időben történő tájékoztatást és a nemzeti kultúra érdekét szolgáló megoldás keresésében való együttműködést.” A dokumentum megjelent a társaság elektronikus folyóiratában. Az év eseményeiről itt olvashatnak tovább.

A Pulszky Társaság 2011-es éve

A muzeális intézmények szempontjából (is) az esztendő legfontosabb kérdése a megyei múzeumi hálózatok fenntartói változása körül kialakult helyzet volt. A politika ebben az évben döntött úgy, hogy megszünteti a megyei önkormányzatok fenntartói jogát, az érintett intézményeket állami tulajdonba veszi és működtetésükre megyei intézményfenntartó központokat hozott létre. Noha a törvény és a végrehajtását szabályozó rendelet csak az év utolsó hónapjaiban jelent meg, a kérdésről számos helyen és formában nyilatkoztak politikusok és szakemberek egyaránt. A döntés előkészítésébe a szakterületek képviselőit nem vonták be, ezért a Pulszky Társaság – az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága és az Országos Közgyűjtemények Szövetsége képviselőjével közösen – október végén nyílt levélben fordult a nemzeti erőforrás miniszteréhez. A 2011-es év eseményeiről szóló írásunk ide kattintva olvasható.

A Pulszky Társaság 2010-es éve

Erre az esztendőre is igaz, hogy szűkös az írott és hozzáférhető források köre. Pedig a Társaság több fontos program és rendezvény kezdeményezésében és megvalósításában kulcsszerepet játszott és a korábbiaknál szorosabban működött együtt más múzeumi szakmai szervezetekkel. 
Március elején is több szervezet közösen rendezett szakmai konferenciát a pesti vármegyeházán. A „Régészeti örökségvédelem és a múzeumok” című program fő védnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Március végén a Társaság az előző évben „Az év múzeuma 2008” címet elnyert Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezte meg éves közgyűlését. A Pulszky Társaság 2010-es évének eseményeiről erre az oldalra kattintva olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 2009-es éve

A rendelkezésre álló források azt mutatják, ebben az évben aktívabb volt a Társaság, mint az előzőben. A legfontosabb fejlemény talán az volt, hogy a 2008 végével megszűnt nyomtatott Magyar Múzeumok helyett – ezúttal és azóta is – az NKA szakmai kollégiumának támogatásával megindult a Pulszky Társaság elektronikus folyóirata, amelynek a kezdetektől Berényi Marianna a főszerkesztője. A rendkívül széles tematikájú, naponta frissülő oldal az elmúlt 11 évben számtalan fontos írást közölt és közöl a magyar és a nemzetközi múzeumi életről, a különböző kezdeményezésekről, programkínálatról, rendezvényekről. A 2017-ben alapvető megújuláson, korszerűsítésen átesett folyóirat azóta is a szakterület és az érdeklődők egyik legfontosabb információs forrása. A Társaság 2009-ben történt eseményeiről itt olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 2008-as éve

Amint az a kronológiából is kiderül, ebben az esztendőben nem sok minden történt. De talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy az eddigieknél kevesebb forrás áll rendelkezésre. Mindenesetre a legfontosabb eseménynek a Magyar Múzeumok átalakítása minősíthető. Az előző évben a vezető testületek úgy döntöttek, meg kell újítani, érdekesebbé, vonzóbbá, színesebbé kell tenni a nagyközönség számára is. Csökkent az oldalszám, viszont az évi megjelenés négyről hatra nőtt. A lap főszerkesztője Basics Beatrix lett (ekkor alelnöke a Társaságnak), felelős szerkesztőként pedig Sárközy Gabriellát, az előző év végével megszűnt Múzeumi Hírlevél szerkesztőjét kérték fel. Az első szám első oldalán a Társaság elnöke, Balázs György adott tájékoztatást a változásokról és azok céljáról. A megújulást üdvözölte a 2007 októberében megindított és azóta is színvonalas tartalommal megjelenő MuzeumCafé. A 2008-as év eseményeiről itt olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 2007-es éve

Ebben az évben ismét tisztújító közgyűlésre került sor, ezúttal a nagytétényi Kastélymúzeumban, mivel anyagi okok miatt a Társaság nem tudott élni „Az év múzeuma 2005” címet elnyert debreceni Déri Múzeum meghívásával. A március 9-i ülésen jelenlévő közel száz tag elfogadta a beszámolókat és a munkatervet, majd vitát folytatott az alapszabály módosítása kapcsán felmerült kérdésekről, de a döntést a következő évre halasztotta. A választmány döntése alapján a Pulszky Ferenc-díjat Módy György történész, a Pulszky Károly-díjat Terei György régész vehette át. A Pulszky Társaság 2007-es évéről a honlap hírei között, ide kattintva olvashatnak részletesen.

A Pulszky Társaság 2006-os éve

A Társaság – folytatva az 1998 és 2003 közötti hagyományt – ismét az előző évben „Az év múzeuma” elismerő címet elnyert intézményben, a szolnoki Damjanich János Múzeumban tartotta kétnapos közgyűlését. A jelenlévők a kötelező programok mellett (közhasznúsági jelentés és szakmai beszámoló, munkaterv és költségvetés megvitatása és elfogadása) meghallgatták az előző évben Pulszky Ferenc-díjban részesült Janó Ákos és Pulszky Károly-díjas Hegyessy Gábor előadását. Ebben az évben egy-egy díjat adtak át Dankó Imrének, illetve Kemecsi Lajosnak. Elhangzott előadás a múzeumok akadálymentesítésével kapcsolatos feladatokról, a Magyar Nemzeti Múzeum ISO-szabványosítási folyamatáról, az ekkor már a 12. évfolyamában járó Magyar Múzeumokról, illetve a 2002 óta ismét, ezúttal a minisztérium szakfőosztálya által gondozott Múzeumi Közleményekről, majd a társaságot érintő nemzetközi programokról. A 2006-os évről ide kattintva olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 2005-ös éve

Az év fontos eseménye volt a „Tizennégyen” címmel készült, 20000 példányban megjelent kiadvány. Ebben 13 országos múzeum és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményeit, kiállításait és programjait mutatták be és népszerűsítették. A Pulszky Társaság és az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága által koordinált, összehangolt együttműködés eredményeként a Múzeumok Majálisára megjelent komplex és figyelemfelkeltő reklámfüzet elsősorban a közép- és felsőfokú oktatásban résztvevő tanulóknak szólt. Az ingyenes (prospektus jellegű) kiadvány írásai arra törekedtek, hogy a fiatal korosztályban a múzeumokkal szemben élő, jórészt tévhiteken alapuló sztereotípiákat eloszlassák, vonzó kínálatot nyújtsanak számukra, segítsék a múzeumok újrafelfedezését. A 2005-ös év eseményeiről itt olvashatnak tovább.

A Pulszky Társaság 2004-es éve

Az év legfontosabb eseménye a Társaság szempontjából a Pulszky Ferenc- és Pulszky Károly-díjak első ízben történő átadása volt. A választmány február közepén a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeumban tartott ülésén megvitatta és elfogadta az éves beszámoló, közhasznúsági jelentés és munkaterv szövegét, majd jóváhagyta a Varga Éva szobrászművész által bemutatott díjakkal járó kisplasztika tervét. Pulszky Ferenc-díjat első alkalommal hatan kaptak: Éri István, a Tájak – Korok – Múzeumok mozgalom megszervezője, Szentléleky Tihamér régész, számos római kori emlék feltárója, Domonkos Ottó, Sopron múzeumi hálózatának megteremtője, Király Árpád, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum alapító igazgatója, Minárovics János, aki tűzoltótisztből lett a Tűzoltó Múzeum akkor aktív szakmai vezetője, valamint Varga Gyula debreceni néprajzkutató. A fiatal szakemberek elismerésére alapított Pulszky Károly-díjban Romsics Imre és Víg Károly részesült. 2004 további eseményeiről itt olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 2003-as éve

A Társaság életében ebben az évben is több fontos esemény történt. Kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult a március elején Egerben rendezett kétnapos közgyűlés, amelyet „Az év múzeuma 2001” elismerést előző évben elnyert egri Dobó István Vármúzeum aktív közreműködésével rendeztek meg. A száznál több résztvevő az éves szakmai és közhasznúsági beszámoló és a 2003-as tervek elfogadása mellett tájékoztatást kapott a Múzeumi Közlemények című szakmai folyóirat újraindításáról és vita után elfogadta a Pulszky Ferenc- és Pulszky Károly-díj alapítására vonatkozó javaslatot. Az előbbi „szakmai elismerés muzeológusoknak, restaurátoroknak vagy közművelődési szakembereknek kiemelkedő szakmai életútjuk méltatásaként, mellyel jelentős mértékben hozzájárultak a magyar múzeumügy fejlődéséhez, a múzeumokban őrzött tudás széleskörű társadalmi népszerűsítéséhez”, míg az utóbbi „a 40 évet be nem töltött muzeológusoknak, restaurátoroknak vagy közművelődési szakembereknek” adható elismerés. Mindkettőről a választmány dönt minden évben a benyújtott javaslatok alapján. Átadásukra első ízben 2004-ben került sor. A Társaság 2003-as évéről ide kattintva olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 2002-es éve

Ez az év a magyar múzeumi közösség és a Pulszky Társaság számára egyaránt kiemelt fontosságú volt. 200 évvel korábban, hogy 1802 márciusában adományozta gyűjteményét a nemzetnek gróf Széchényi Ferenc, amit novemberben I. Ferenc leiratban fogadott el. Ezzel született meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a mai Országos Széchényi Könyvtár. Társaságunk több programot tervezett és valósított meg ebből az alkalomból, ezzel járulva hozzá egyrészt az évforduló jelentőségének hangsúlyozásához, másrészt a múzeumi terület eredményeinek és gondjainak bemutatásához. Mintegy két évig tartó előkészítő munka után februárban nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtárban a „Múzsák kertje, a magyar múzeumok születése” címmel az a nagyszabású kiállítás, amely több tucat, a XIX. században alapított magyarországi múzeum első évtizedeinek történetét tárta a nagyközönség elé. A tárlat az országos közgyűjtemények értékes kincsei mellett számos más intézmény létrejöttének és első gyűjteményeinek is jelentős teret szentelt. A 2002-es év eseményiről itt olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 2001-es éve

Ebben az évben a Társaság tevékenységére a korábban kialakult formák voltak jellemzőek. Kiemelendő a magyar-holland kapcsolat és együttműködés, amelyet továbbra is a menedzsment tagozat szervezett. Januárban magyar szakemberek jártak Hollandiában, több intézményben tanulmányozva a kulturális javak és a régészeti örökség kezelésének gyakorlatát. Március elején a Holland Múzeumi Szövetség (Nederlandse Museumvereining) létrehozásának 75. évfordulója alkalmából kétnapos, eszmecserékkel, vitákkal tarkított ünnepi találkozót szervezett Tilburgban. Ennek keretében március 4-én a német, a cseh és a szlovén múzeumi szervezetek képviselője mellett a Pulszky Társaság ügyvezető elnöke is előadást tartott. 
A 2001. évi közgyűlést, amelyet eredetileg kétnaposra terveztek Cecelen, a Társaság bizonytalan pénzügyi helyzete miatt Budapesten, a Hadtörténeti Múzeumban rendezték meg március elején. A 2001-es év eseményeiről ide kattintva olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 2000-es éve

Az ezredfordulónak számító évben a Társaság továbbra is aktív tevékenységet folytatott. A jeles alkalmat megragadva Matskási István elnök a Magyar Múzeumok első számában adott rövid áttekintést a szervezet első tíz évében elért eredményekről és a következő évek fő célkitűzéseiről. A március elején Jászberényben (az előző évben „Az év múzeuma 1998” elismerést elnyerő Jász Múzeum szervezésében) tartott közgyűlés központi témája ugyancsak az ezredfordulóhoz kapcsolódott. és A közgyűlésen történtek összefoglalását és Bodó Sándor alelnök nyitóelőadását a Magyar Múzeumok 2. számában olvashatják az érdeklődők. 
Folytatódott a magyar-holland együttműködés. Ennek keretében a magyar koordinátor júniusban Hollandiában egyeztetett.
A közgyűlésen és a választmány ülésein egyaránt napirenden volt a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának közelgő 200. évfordulója, amelyre a Társaság több programmal is készült. A Társaság 2000-es évének további eseményeiről ide kattintva olvashatnak.

A Pulszky Társaság 1999-es éve

Amint azt az előző évről szólva jeleztük, Éri István, a Társaság és a Magyar Múzeumok alapítója visszavonult. 1998. október 29-én a közgyűlés tiszteletbeli elnökké választotta és ő lett a szerkesztő bizottság elnöke. A folyóiratot felelős szerkesztőként Deme Péter, főszerkesztőként Selmeczi Kovács Attila vitte tovább. Ugyanekkor indítják el az elnökség döntése nyomán „A Pulszky Társaság hírei” című rovatot. Az év folyamán Veszprémben (június 18-án) és Budapesten, a Múzeumi Sajtókávéház keretében (szeptember 13-án) tartottak a folyóiratot népszerűsíteni hivatott tájékoztató rendezvényt. Március 5-én, 70. születésnapja alkalmából a Pulszky Társaság, együttműködve a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesülettel, a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatóságával és az Országos Műemléki Hivatallal, baráti találkozón köszöntötte Éri Istvánt a Magyar Természettudományi Múzeumban. A Társaság nem feledkezett el másik alapítója és első elnöke, Szentléleky Tihamér 80. születésnapjáról sem. Az 1999-es év eseményiről itt olvashatnak részletesen.

A Pulszky Társaság 1998-as éve

Erre az esztendőre a rendelkezésre álló források szerint leginkább a tagozatok aktivitása volt a leginkább jellemző, emellett fontos volt az őszi tisztújító és alapszabály-módosító közgyűlés, valamint a korábbi években elindított programok folytatása is. 
A felkészülésre és a kért dokumentáció elkészítésére elegendő időt hagyva még az előző év végén kiírták ”Az év múzeuma 1997” pályázatot (összesen tíz pályázóval), majd a helyszíni látogatásokat is magába foglaló bírálati folyamat végén – ezúttal első ízben – a Múzeumok Majálisán (május 16-17.) kihirdették ki az eredményt. Mivel a „nagy múzeum” kategóriában csak egy pályázó volt, mindkét elismerést úgynevezett „kis múzeum”, a százhalombattai Matrica Múzeum és a Tatabányai Múzeum vezetője vehette át a művelődési és közoktatási minisztertől. Az 1998-as év többi eseményéről ide kattintva olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 1997-es éve

Az év legfontosabb eseménye minden bizonnyal az első „Az év múzeuma” pályázat meghirdetése, majd a jelentkezések bírálata és az elismerések átadása. A Pulszky Társaságban már hosszabb ideje folytak ennek az előkészületei, a nemzetközi tájékozódás és a pályázati feltételek kialakítása. Miután 1996-ban bejelentették a pályázat és a díj megalapítását, majd a sikeresen lezajlott első Múzeumok Majálisa után egyöntetű volt a szakma szándéka a folytatásra, kézenfekvő volt, hogy 1997-ben ezen a rendezvényen legyen az első pályázat eredményhirdetése. Ám a meghirdetés szövegét csak a márciusi választmány véglegesítette, így az a Múzeumi Hírlevél áprilisi számában jelenhetett meg. Mivel elegendő időt kellett hagyni a pályázatok összeállítására és beküldésére, valamint a pályázó intézmények felkeresésére és végül a döntésre, így az első eredményhirdetés október elejére csúszott. A Társaság 1997-es évének további eseményeiről ide kattintva olvashatnak.

A Pulszky Társaság 1996-os éve

Az 1996-os esztendő a múzeumok egy része számára kiegészítő forrást jelentett programjaik – elsősorban kiállításaik – megvalósítása terén, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. Ekkor nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum új állandó történeti kiállítása, de emellett számos kisebb és nagyobb intézmény szervezett az évfordulóhoz kapcsolódóan tárlatot és/vagy közösségi rendezvényt. 
Ebben az esztendőben született meg a Múzeumok Majálisa, kapcsolódva a Múzeumi Világnaphoz. A rendezvény, amely kezdettől fogva a Nemzeti Múzeum „vállalkozása”, ekkor még csak egynapos volt, azóta azonban a hétvége mindkét napján látogatható. 
Az év folyamán a magyar-holland együttműködés keretében két műhelymunka zajlott le, az egyik márciusban Keszthelyen, a másik októberben Sopronban.
Februárban a Pulszky Társaság a Budapesti Történeti Múzeum kezdeményezésére és társzervezésében „Kiállítás a muzeológus szemével” címmel rendezett vitaülést. Itt a jelenlévők kurátori vezetéssel megtekintették az előző évben megnyílt „Budapest az újkorban” című kiállítást, majd megvitatták a bemutatás módszertani megoldásait, újdonságait. A Társaság 1996-os eseményeiről itt olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 1995-ös éve

Ennek az évnek vitathatatlanul a legkiemelkedőbb eseménye a Magyar Múzeumok című folyóirat megjelenése. Évek óta folytak egyeztetések az utoljára 1989-ben megjelent, majd megszűnt Múzeumi Közlemények újraindításáról a Pulszky Társaság, a Magyar Múzeumok Szövetsége és a minisztérium szakmai osztálya-főosztálya között. 1993-ban már szinte csak karnyújtásnyira volt a lehetőség, de ekkor nem sikerült. 
Ugyancsak fontosak voltak azok a rendezvények, amelyeken a résztvevők nemzetközi tapasztalatokat hallgathattak meg (február 6.), véleményt cserélhettek a múzeumi nyilvántartás szabályairól (február 23.), illetve a múzeumi etika szabályairól (március 21.). Ezeket a programokat a Társaság részben az ICOM Magyar Nemzeti Bizottságával közösen szervezte. A Társaság 1995-ös évéről ide kattintva olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 1994-es éve

A forrásokat vizsgálva úgy tűnhet, az 1994-es évben alábbhagyott a lendület, kevesebb hír szól a Társaság tevékenységéről. Ám ha e tekintetben látszólag szerényebb időszakról is van szó, számos, a jövő szempontjából is fontos esemény történt. Közgyűlés ugyan nem volt ebben az évben, a választmány azonban három ülést is tartott.
Az év egyik jelentős témaköre az együttműködés volt. Ezen belül kiemelésre érdemes az a tény, hogy 1994 májusában együttműködési megállapodás aláírására került sor a Pulszky Társaság és az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottsága között. Ez megerősítette az addigi gyakorlatot, a két szervezet közötti egyeztetést. 
Fontos esemény volt május elején a közművelődési tagozat által a Nemzeti Múzeumban a Magyar Marketing Szövetség támogatásával szervezett első múzeumi marketing tanfolyam. A programról, amelyen mintegy negyven fő vett részt, részletes beszámolót közölt a Múzeumi Hírlevél júniusi száma. Ennél azonban meglepőbb, hogy valószínűleg az MTI kiadta a rendezvény hírét, mert két vidéki újságban is találtunk rövid tájékoztatást.  A Társaság 1994-es évéről ide kattintva olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 1993-as éve

1993-ban a Pulszky Társaság életében talán a legfontosabb fejlemény a holland és a magyar múzeumi szakmai szervezet érdemi együttműködésének elindulása volt, a két ország minisztériumának megállapodása alapján és támogatásával. Januárban „megfigyelő” vett részt azon a kísérleti (pilot) workshopon, amelyet a cseh országos múzeumok vezetői számára tartottak a Holland Múzeumok Szövetsége (Museumvereining) képviselői.
A Társaság 1993-ban történt eseményeiről erre a linkre kattintva olvashatnak bővebben.

A Pulszky Társaság 1992-es éve

1992-ben megszilárdult a Pulszky Társaság szervezeti struktúrája, „újraírták” az alapszabályt, éves költségvetést dolgoztak ki. Folytatódott és kibővült az a széleskörű munka, amelynek célja az volt, hogy minél előbb megszülessen a múzeumi intézmények működésének törvényi szabályozása. Végül erre csak 1997-ben került sor a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 140. törvény elfogadásával. Az 1992-es évről bővebben itt olvashatnak.

A Pulszky Társaság 1991-es éve

Április 16-án, a bírósági nyilvántartásba vétel 29. évfordulóján elindítottuk a Pulszky Társaság 30 évére visszatekintő sorozatunkat. Ez alkalommal a kezdeteket és az 1991-es év történéseit idézzük fel. A sorozat következő részeiben pedig ennek az eseménydús három évtizednek a tevékenységeit vázoljuk fel évenkénti lebontásban, valamint a Társaság létrejöttének és működésének fontos személyeit, eseményeit, eredményeit és kapcsolatait mutatjuk majd be. Az 1991-ről szóló cikkünk már olvasható erre a linkre kattintva.

Pulszky Társaság 30

Harminc éves a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület! 
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület alakuló közgyűlését 1990. december 5-én tartották a Magyar Természettudományi Múzeum előadótermében. Pontosan egy év múlva, 2021. április 16-án ünnepli a Pulszky Társaság 30. évfordulóját annak, hogy a Fővárosi Bíróság 1991-ben 3531. sorszám alatt az egyesületet a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.
Most induló sorozatunkban röviden bemutatjuk a Társaság történetének kiemelt eseményeit szeretnénk ismertetni a tagozati munkákat, díjainkat, eredményeinket, beszámolunk a Pulszky 30 kiemelt eseményeiről és felidézzük az elmúlt néhány év jeles eseményeit is. 

Magyar Múzeumi Arcképcsarnok

Készül a második kötet! A magyar múzeumtörténet egyedülálló, nagyszabású vállalkozása volt 2002-ben a Magyar Múzeumi Arcképcsarnok című életrajzi lexikon megjelentetése.
A Pulszky Társaság elhatározta, hogy 18 év után kísérletet tesz az Arcképcsarnok folytatására és az első-második kötet közösen kereshető elektronikus megjelentetésére. A szerkesztőbizottság tagjai Berényi Marianna, Bodó Sándor, Debreczeni-Droppán Béla, Élesztős László, Tóth Arnold és Viga Gyula. A könyv elektronikus kiadását a Pulszky Társaság 30. évfordulójának alkalmából 2021 áprilisára tervezik.
A bizottság munkája révén, és a 2020 februárjában országosan kiküldött felhívás első körében mintegy 450 újabb személy életrajzának feldolgozására érkezett javaslat.

30 éves a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület

Az alapítás folyamatáról, előzményeiről és a Társaság működésének 30. évfordulójáról 2020. december 5. és 2021. április 16. között több rendezvénnyel és kiadvánnyal kívánunk méltó módon megemlékezni. Az évforduló egyúttal lehetőséget kíván adni szervezetünk tagjai és pártolói, támogatói, valamint a magyarországi muzeális intézményekben dolgozók számára, hogy a szervezet múltjának felidézése mellett megvitassuk a jelenlegi helyzetet, és megfogalmazzuk stratégiánkat a szervezet és a szakma jövőjét illetően is.
A Társaság elnöksége 2019. december 5-én, az alakuló közgyűlés 29. évfordulóján tartott ülésén megvitatta, kiegészítette és elfogadta a Deme Péter tiszteletbeli elnök által készített, az évfordulóval kapcsolatban tervezett programokat.